Az epilepsia okai, tünetei, kezelés  (morbus sacer)

A központi idegrendszer alapvető sajátossága: bizonyos ingerekre epilepsziás rohammal válaszol. Az egészséges emberek 4-5 %-nál az élete során egyszer előfordul, nem ismétlődik.

A roham

• mozgató-, érző- és pszichés tünetek szintjén megvalósulhat.
• az epilepszia tünetcsoportot (szindróma) és
• az epilepszia betegséget.

El kell különíteni:

Epilepszia tünetcsoport: 

Mint tünet (valamilyen betegség kapcsán másodlagos tünetként) alkalmanként jelentkezik.

Epilepszia betegség:

Az idegsejtek szinkronban kerülnek ingerületbe.

• visszatérő rohamok,
• tudatzavar,
• pszichés zavarok,
• kóros EEG.

Gyakori betegség, a világon kb. 15 millió epilepsziás él.

Kiváltó okai:

1.  Öröklés szerepe 

Ha mindkét szülő epilepsziás, a gyermekük 4-5 %-ban epilepsziás lesz.

Egyeneságbeli rokon epilepsziás betegsége esetében a gyermek 20 %-nál fordul elő alkalmi roham.

2.  Elektrolit egyensúly felborulása 

• kálium hiányos állapotok,
• vércukorszint hirtelen csökkenése,
• hypoxiás (oxigénhiányos) állapot,
• anyagcsere elváltozások,
• enzim zavarok,
• egyes belszervi betegségek (veseelégtelenség, májkóma).

 3.  Idegrendszert érintő betegségek

• agyhártyagyulladás,
• agyvelőgyulladás (vírus vagy baktérium),
• agytályog,
• egyéb fertőzések.

4.  Toxikus ártalmak

Ide tartoznak:

• a szerves és szervetlen mérgek,
• a veseelégtelenség,
• a terhességi toxikózis,
• gyógyszer, alkohol, drogok, 

5.  Traumák

• agyrázkódás,
• agyzúzódás.

Általában kisgyermekkori traumák után alakulnak ki az epilepsziás gócok.

6.  Agyi keringési zavarok

• tromboembóliás folyamatok,
• agyi infarktusok,
• agyvérzések.

7.  Daganatos megbetegedések

• primer agydaganat (az agyban alakul ki),
• ritkábban a szekunder (áttét, szórás) agydaganat váltja ki.

Epilepszia kialakulásának időpontja, milyen okokra vezethető vissza:

Csecsemő- és kisgyermek korban kialakult rohamok

• fejlődési rendellenességek,
• születési sérülések,
• infekciók (fertőzések),
• traumák okozzák.

Generalizált rohamok alakulnak ki.

Nagyobb gyermekkorban kialakult rohamok

• elsősorban traumás eredetű,
• anyagcserezavar eredetű,
• idiopátiás (ismeretlen eredetű) rohamok.

Felnőtt korban kialakult rohamok

fiatal felnőttek esetében különböző drogféleségek, alkohol, traumák okoznak rohamot,

35-50 éves kor között a tumor, alkohol, agyi keringési zavarok okoznak rohamot,

65 év felett tumor, keringési zavarok, degeneratív betegségek okoznak rohamot.

Idiopátiás epilepszia (genuin)

Az epilepszia lehet:

Jellemzője: az agyban szerkezeti elváltozás nem mutatható ki.

• Szimptómás epilepszia (kórtünet alapján)

Jellemzője: az idegrendszernek valamilyen szerzett trauma, tumor, ill.

éreredetű károsodása, vagy veleszületett károsodása,+ szülés körüli trauma (oxigén hiány, éleszteni kell, koraszülött),+ örökletes tényezők.

Az epilepsziák felosztása:

kiváltó ok szerint, rohamok indulása és EEG jelei alapján,

Az epilepszia kiváltó ok szerinti csoportosítás (az előbb leírtak szerint).

Az epilepsziás rohamok indulása és EEG jelei alapján:

Fokális v. parcialis rohamok (körülírt)

Azok a rohamok, amelyek az agykéreg bizonyos körülírt területéről indulnak, legtöbbször szerkezetbeli károsodás is kimutatható.

Generalizált rohamok (általános)

Fiatalkori epilepszia. Ide tartoznak a szimmetrikus, a motoros (mozgásos) rohamok, kétoldali jelenségekkel járnak és az EEG görbén  szimmetrikus félteke izgalmi jelekkel indul. Ilyen rohamok lehetnek görccsel vagy anélkül.

Parciális (részleges) rohamok

Csoportosításuk:

szimplex(egyszerű) parciális rohamok:

• elemi mozgásos jelenségek,

komplex (összetett) parciális rohamok:

• a rohamot pszichés tünetek is kísérik (memória zavar, gondolkodás)

Jackson roham (szimplex)

Görcstevékenység, clonusos (rángásos) jelenségek megfigyelhetők az arcon, a karon, a kézen, majd a törzsön. Ritka a pszihomotoros jelenség mellette.

Okozhatja: tumor, agyi keringési zavarok.

 Komplex parciális (részleges) rohamok

A temporális (halántéki) lebeny epilepsziája esetében, az esetek 70 %-ában kimutatható, hogy a betegnek gyermekkorában lázgörcse volt, ill. idegrendszeri fertőző betegség előfordult előzményként. Sokszor bevezető tünetekkel jár, mint:

• álomszerű állapot (aura= előjel, a kifejezett tünetet megelőző jelenség),
• vagy idegesség, amit motoros jelenségek követnek.

Generalizált rohamok (általános rohamok)   

Nagyroham (grand mal)

Generalizált tónusos (feszüléssel járó) clonusos (rángásos) rohamok.

Nem mindig előzi meg aura.  Zsigeri érzésekről számolnak be. Általában bevezeti a rohamot egy felkiáltás: clavor epileptikusz (epilepsziás felkiáltás), ezzel egyidőben tónusos feszüléses állapot alakul ki, utána elvágódik, rángógörcsei lesznek testszerte, légzése leállhat néhány pillanatra. A rángás 1-2 percig tart (flexiós-extenziós rángás). Ebben az időszakban  vizeletét, székletét maga alá ereszti, a záróizom elégtelensége miatt. Ficamok és csigolyatörés is előfordul. Roham után mély álomba esik, zavartan, kábultan ébred, nem emlékszik semmire.

(Status epilepticusban: ez a roham rövid időn belül ismétlődik).

Kisroham   (absance, vagy petit mal)

Általában gyermekkorra jellemzőek. Vezető tünete a tudatzavar. Rohamok rövid ideig - 10-20 másodpercig - tartanak.  Motoros jelenségek: rágási-, pislogási automatizmusok.

(pl. 10-20 másodpercnél tovább tart (lebillen a feje)). Semmi zavartság nincs utána.

 Speciális rohamok (generalizált roham)

lázrohamok, alkohol provokál, alkalmi rohamok, de előrevetítik az epilepszia betegség létrejöttét is.

Az epilepszia diagnosztikája:

anamnézis

• Körülmények tisztázása, elmondás alapján a tünetek felvétele, családi kórkép:
• születés körüli történések,
• csecsemőkor körüli történések,
• öröklődés,
• család körüli történések.

képalkotó eljárások

• Keresni kell az idegrendszeri elváltozást.
• mágneses rezonancia vizsgálat (MRI),
• computer tomográf (CT ),
• kontrasztanyagos vizsgálatok
• EEG vizsgálat

a betegek 50-60 %-ában találunk eltérést, tüskék megjelenése az EEG görbén,

eltérések az agyi hullámokban. Alvási EEG –t is végeznek, mivel a nagyrohamok közül némelyek a mély alvási szakaszban vagy ébredéskor alakulnak ki.

Gyógyszeres kezelés: antiepileptikumok

Kezelés

Minél kevesebb típusú gyógyszer szedése célszerű, mert egymásra negatívan hathatnak.

Folyamatos ellenőrizni kell:  a tüneteket, a vérszintet, a mellékhatások kialakulását (májelváltozást), stb.

A betegek 80 %-a monoterápiával (1 gyógyszerrel) gyógyítható, karban tartható.

A gyógyszert megfelelő adagban 2-5 évig kell szedni.

Ha a beteg panaszmentes, a gyógyszert fokozatosan kell elhagyni.

A visszaesések fél éven belül történnek. Ha valaki fél év után is teljesen tünetmentes, gyógyultnak minősíthető.

Roham oldására szolgál: az intravénás (parenterális) kezelés. Roham megelőző, fenntartó csoport: a gyógyszeres kezelés szájon át adva. A betegség folyamatos nyomon követése, család kitanítása,  érdekcsoport kialakítása.

Folyamatos nyomonkövetés:

Az epilepszia gyermekkorban kinőhető.